Szigorodik a drogtörvény: Akár a házát is elkobozhatják a drogterjesztőknek

Benyújtotta a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokat kezdeményező javaslatot kedden a parlamentnek Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos. Korlátlanul enyhíthetővé válhat azon fogyasztók büntetése, akik megnevezik a hatóság előtt a terjesztőt, és ideiglenes bezárással szembesülhet a jövőben az az üzlet, amelynek működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt.

Az Országgyűlés honlapjára felkerült törvényjavaslat rögzíti, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, és célja a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.

Az előterjesztés szerint a „kábítószer súlyosan károsítja az egészséget, megöli az embereket, bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezet”, és a tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet.

A módosítások érintik többek között a rendőségről szóló törvényt, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályt, a szervezett bűnözésről szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet (Btk.) is.

A javaslat szerint a jövőben a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni, illetve ha beszállításukat követően nem működnek együtt a kijózanító állomás vagy az egészségügyi intézmény személyzetével.

A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani, és akkor szűnik meg, ha a kezelőorvos nyilatkozik, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel, ha a szabálysértési vagy a büntetőeljárási kényszerintézkedést rendelnek el vagy letelik a 72 óra. A közbiztonsági őrizet ezen új formájával szembeni jogorvoslat lehetőségét a törvényjavaslat – a bírósági felülvizsgálatra is kiterjedő hatállyal – kizárja.

Kábítószer-fogyasztás, illetve -birtoklás esetén bűnmegelőzési célú felügyelet néven bevezetnének egy új kényszerintézkedést, amelyet az ügyészség rendelne el három hónapra, és egy alkalommal lehetne meghosszabbítani. Az előterjesztés indoklása szerint ez nem érintené a mozgási és tartózkodási szabadságot, hanem kizárólag jelentkezési és passzív közreműködési kötelezettséget ír elő. Katonákkal és a fiatalkorúakkal szemben viszont nem lenne elrendelhető.

A törvényjavaslat változtatna a hatályos Btk. kábítószer-fogalmának tartalmán: továbbra is kábítószernek minősülnének a jogszabályban meghatározott listákon szereplő „hagyományos” kábítószerek, az ugyancsak meghatározott listákon feltüntetett új pszichoaktív anyagok, ugyanakkor a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

Szigorítanának a büntető törvénykönyv rendelkezésein, rögzítve, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét különös visszaesőként – másodjára – követte el. Az indoklás szerint ez eddig csak a többszörös, illetve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozott.

Az indítvány lehetővé tenné a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzását.

Egyes bűncselekményeket – így az emberölést, a súlyos és a könnyű testi sértést – új minősített esettel egészítenék ki, nevesítve a kábítószerrel összefüggésben megvalósuló elkövetést.

Lehetővé válna, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltás büntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehetne tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre.

A Btk. kiegészülne a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” elnevezésű újabb tényállással, amely a kábítószernek nem minősülő, nem emberi fogyasztásra szánt élvezetszerzési célú anyag kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha az ilyen kábítószer több mint tíz ember számára válik hozzáférhetővé.

Korlátlanul enyhíthetővé válna azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandóak megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködő személyeket. Az elterelés jogintézményét viszont leszűkítenék, ez a jövőben csak annak lenne elérhető, aki a hatóság előtt felárja az elkövetés körülményeit, illetve lehetővé teszi, hogy a kábítószer-kereskedő kilétét megállapítsák. Az eltereléssel azonban legfeljebb két alkalommal lehetne élni, ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni.

Az egészségügyi adatokról szóló szabályokat úgy módosítanák, hogy a jövőben a kezelőorvosnak kötelezettsége lesz értesíteni a törvényes képviselőt, ha kiskorú kezelése során kábítószeres befolyásoltságról szerez tudomást.

A kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre kiterjesztenék a jegyző általi ideiglenes üzletbezárás lehetőségét, így a jövőben ha egy üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt, akkor a települési jegyzőknek kötelezően el kell rendelnie az üzlet ideiglenes bezárását legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre. Azt is rögzítenék, hogy a bezárás okáról az üzlet bejáratán írásos tájékoztatót kell elhelyezni, kívülről is a jól látható módon.

MTI