Orbán Viktor: nem mehet semmilyen hadikölcsön Ukrajnába, amíg az olajszállításokat nem indítják újra

Nem mehet semmilyen hadikölcsön Ukrajnába, amíg az olajszállításokat nem indítják újra Magyarországra – jelentette ki a miniszterelnök az Energiabiztonsági Tanács ülését követően a Facebook-oldalán vasárnap. Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy ellátásbiztonsági veszély Magyarországon nincs, az ország folyamatos, normális működése pedig biztosított.

Szijjártó Péter közösségi oldalán számolt be az Orbán Viktor által vasárnap reggel összehívott Energetikai Tanács ülésének eredményeiről. Világossá tette: az „ukránok úgy döntöttek a héten, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarországra”, ezt politikai zsarolásnak tekintik, amellyel az ukránok 1000 forintos benzinárat és ellátási zavart akartak kialakítani Magyarországon.

Szijjártó szerint ezt a támadást sikerült kivédeni az olajtartalék felszabadításának egy részével, valamint elkezdték beszerezni tengeri úton a kiesett mennyiség pótlását. A dízelüzemagyag-szállítást leállították Ukrajna felé, valamint a 90 milliárd eurós „hadikölcsön” kifizetését is blokkolják – mint ahogy blokkolni fognak minden, Ukrajnával kapcsolatos döntést a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás visszaindításáig.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy a hétfői külügyminiszteri ülésen tervezték elfogadni a 20. szankciós csomagot, viszont Magyarország ezt is blokkolni fogja.

Eddig egyébkén Görögország és Málta ellenállása miatt nem sikerült elfogadnia a 20. szankciós csomagot az EU-nak – írja a Unian. A két ország ugyanis nem ért egyet az orosz gyártmányú olaj és olajtermékek szállításának megtiltásával. Januárban úgy tűnt, hogy minden európai ország egyetért a új szankciós csomag bevezetésével.

Az ülésen áttekintették az ukrán energiabiztonság kérdéseit, ugyanis Ukrajna villamos energiaimpőortjának 40 százaléka érkezik Magyarországról. A külügyminiszter szerint azonban „nagyon óvatosan kell eljárni”, ugyanis ha ezt lekapcsolnák, akkor ez főleg a kárpátaljai magyarokat érintené, azt pedig nem szeretnék, ugyanis nekik nem az emberekkel, hanem az ukrán vezetőkkel van problémájuk.

Orbán Viktor: addig nem megy Ukrajnába dízel, amíg nem jön Magyarországra olaj

A Nemzeti Energiabiztonsági Tanács vasárnapi ülése után Orbán Viktor egy, a Facebook-oldalára feltöltött videóban elmondta, Ukrajna „energiabiztonsági kockázatot” idézett elő azzal, hogy megakadályozta az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül Magyarországra érkezését.

A miniszterelnök szerint a veszélyt sikeresen elhárították, ezért ma ellátásbiztonsági veszély Magyarországon nincs, az ország folyamatos, normális működése pedig biztosított.

Ugyanakkor ellenlépéseket is elhatároztunk. Úgy döntöttünk, hogy nem indítjuk újra a dízelszállítást Magyarországról Ukrajnába egész addig, amíg nem kapjuk meg az olajszállítmányokat Ukrajnából.

Hozzátette, az energiaellátás tekintetében óvatosan fognak eljárni, ugyanis a határ másik oldalán is magyarok élnek, „és a mi ellenségünk nem az ukrán nép, hanem a rossz ukrán politika”. Emellett döntöttek arról is, hogy megtagadják a hadikölcsön folyósítását Ukrajnának – amihez Magyarország jóváhagyása is szükséges – amíg az olajszállításokat Magyarországra nem indítják újra. „Ha lesz újra kőolajszállítás, akkor visszaállnak a normális viszonyok” – zárta bejelentkezését a miniszterelnök.

Lassan egy hónapja nem jön orosz olaj

A horvát–magyar kőolajvita középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország hagyományosan orosz nyersolajhoz jut. Január 27-én leállt a szállítás, a magyar kormány szerint azonban ennek nincs műszaki akadálya – az ukránok szerint azonban még nem teljesen ép a vezeték az orosz bombázások után –, a rendszer működőképes, így a kiesés politikai döntés következménye. A kabinet álláspontja szerint Ukrajna nem engedélyezi a tranzit újraindítását, és ezzel nyomást gyakorol Magyarországra az ukrán EU-csatlakozás és a támogatások ügyében.

A kormány számára készült, titkosszolgálati információkra hivatkozó jelentés szerint az ukrán vezetés tudatosan készült a szállítás leállítására mint politikai eszközre. A dokumentum szerint a Lviv megyei Brodi térségében történt orosz támadás nem okozott olyan mértékű kárt, amely indokolná a hosszabb leállást, és a rendszer alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A jelentés arra is kitér, hogy Ukrajna felkészült a leállítás jogi következményeire, és számol azzal, hogy Magyarország és Szlovákia jogi útra terelheti az ügyet.

Az ügy belpolitikai dimenziót is kapott, miután a kormány szerint a Tisza Párt vezetői a Müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében ukrán és német közvetítéssel egyeztettek a vezetékről. Orbán Viktor szerint egy Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely formálódott, amely geopolitikai és választási jelentőséggel is bírhat.

Válaszlépések

A vita tovább éleződött, amikor Horvátország jelezte: nem támogatja, hogy orosz eredetű olaj érkezzen az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába. A horvát gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy az orosz olaj importja a háborút finanszírozza, ugyanakkor a Janaf rendszere képes lenne más forrásból származó kőolaj szállítására. A Mol ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az Adria-vezeték jelenleg csak kiegészítő szerepet tölt be, és önmagában nem biztosít teljes értékű alternatívát a Barátság kiesése esetén. A vállalat szerint a horvát szakasz kapacitása és állapota nem kellően átlátható, így

Válaszul Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, és 250 ezer tonna olajat szabadított fel a stratégiai készletekből, ami a teljes tartalék mintegy 40 százaléka. Szlovákia hasonló lépést tett, a Slovnaft szintén nem küld dízelt Kijevnek. Az ügyben az Európai Bizottság is rendkívüli egyeztetést hívott össze az ellátásbiztonság és az alternatív lehetőségek megvitatására. A magyar kormány azt várja Brüsszeltől, hogy az uniós szabályokat érvényesítve biztosítsa a tagállamok energiabiztonságát a kialakult helyzetben.

Ukrajna visszautasítja és elítéli a szlovák és a magyar kormány „ultimátumát és zsarolását” az Ukrajna felé irányuló energiaszállítmányokkal kapcsolatban – közölte szombaton Ukrajna külügyminisztériuma. „Ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni” – állt a tárca közleményében.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton azt közölte: „Amennyiben hétfőig nem indul újra az olajszállítás (a Barátság vezetéken) Szlovákiába, megkéri az illetékes áramszállító vállalatot (SEPS), hogy állítsa le az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.” A kijevi külügyminisztérium azt közölte: az ilyen intézkedések „provokatívak, felelőtlenek, és a teljes régió energiabiztonságát fenyegetik”.

MTI