Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője úgy véli, hogy a kormány szándékosan gyengíti a magyar fizetőeszközt az eruóval szemben, ezzel ösztönözvén az exportot és a versenyképességet, viszont ennek van egy árnyoldala is, nevezetesen, hogy a lakosság csak azt látja ebből, hogy egyre kevesebbet ér a pénze és minden egyre drágább számára. Elárulta azt is, hogy 400 forint alatti euróról ne is álmodjunk már idén.

Az ATV Start vendége Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt, aki arról beszélt a műsorban, hogy több mint egy hónapja már, hogy a forint átlépte a 400-as lélektani határértéket az euró árfolyamával szemben, viszont nagyon úgy tűnik, hogy egyhamar nem is fog visszatérni az alá. A mélypontot az amerikai elnökválasztás után 412 forintos értéknél érte el a nemzeti valuta, azóta már visszaerősödött 406 forint körüli értékre, de sokkal jobb eredményben a szakértők már nem reménykednek 2024 végére – de még 2025-ben sem nagyon.

Török elmondta, hogy Donald Trump győzelmének hírére a dollár olyan erősödést mutatott, amit világszerte megéreztek a valuták – bár többen arról beszéltek, hogy ha Harris nyert volna, akkor sem lett volna ez másképp –, azonban ez önmagában nem magyarázat a gyenge forintra.

A probléma az, hogy a forint egyirányú utcában van. Ha megnézzük a hosszú távú árfolyamgörbét, látszik, egy évvel ezelőtt 380-nál járt az árfolyam az euróval szemben, azóta tehát 8 százalékot gyengült. De jegyezték az eurót bőven 300 forint alatt is még a 2010-es évek első felében, a tendencia tehát egyértelmű: egyirányú utcában haladunk, és úgy tűnik, hogy erről nincs letérés

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ennek hátterében a magyar gazdaság gyengesége és a régiós országokhoz képet jóval kockázatosabb besorolása állhat. Arra is kitért, hogy 2008-ban, 275 forintos árfolyamnál Orbán Viktor még arról beszélt, hogy „gyenge nemzeti valutája gyenge országnak van, a kormány pedig képtelen kezelni a helyzetet.” Azóta sok minden változott, például Orbán nincs ellenzékben.

„Gyengítik a saját pénzünket”

A kormányzat gazdasági és pénzügyi filozófiájában fellépett változásaira reagálva Török arról beszélt, hogy

– mondta.

Véleménye szerint ennek azonban van egy eléggé nagy árnyoldala is, mégpedig az, hogy az emberek ebből mindössze annyit érzékelnek, hogy a fizetőeszköz egyre kevesebbet ér mind a szomszédos országokban, mind pedig az üzletekben – hiszen az import még mindig jelentős akár az élelmiszeriparban is. Ehhez képest mondjuk a lengyel zlotyi vagy a cseh korona „viszonylag stabil pénznemek, tehát ha megnézzük, hogy öt vagy tíz évvel ezelőtt mennyi volt az árfolyama ezeknek a valutáknak az euróval szemben, nem látunk nagy változást.”

Az elemző szerint idén már biztosan nem lesz nagy változás, tehát a forint a 400–410-es tartományban fog mozogni az év végén, de nagyon úgy néz ki, hogy a jövő év elején sem várhatunk jelentősebb javulást.